2013. június 7., péntek

4.rész Végre "kettesben"

4. rész Végre "kettesben"
- Végre elmentek. Beszélni szeretnék veled- közölte Kendall.
- Mond nyugodtan. Tudod, hogy bennem megbízhatsz.
- Tudom és köszönöm. Szóval- kezdte monológját- Én már régóta többet érzek irántad, mint szimpla barátság. én SZERETLEK. James tudja, de a többieknek nem említettem, mert ki tudja, Logan hogy reagálna. Kimondom a mondatot, akár milyen félénk vagyok. Lennél a barátnőm?
- Nem tudom, Kendall. Te lennél az első barátom, akivel rögtön távkapcsolatban indítanék. Nem tudom, mi lenne a helyes.
- Ezt az egy hetet kibírjuk így.
- Igen, de ha ott leszünk LosAngelesben, akkor nem titkolhatjuk a bátyám elől.
- Caroline, én teljesen megértelek, de mire ideérnétek, talán sikerülne Loggienak elmondanom, hogy mi...
- Hogy mi egy pár vagyunk- fejeztem be mondatát, mert láttam, hogy könnycseppek jelentek meg szemében.- Tudod mit? Próbáljuk meg. Igen, leszek a barátnőd.
- Senkit sem szerettem még úgy, mint téged. Remélem, mire ideértek, be tudom adagolni Hendersonnak, hogy együtt vagyunk.
- És főképp kérdés az, hogy engedi-e. Na de mennem kell. Puszi. Szeretlek- köszöntem el páromtól.
- Én is szeretlek. Holnap beszélünk, életem. Puszi!- letettük a chatet, hátradőltem ágyamon, deebben a pillanatban Becca lépett elő.
- Gratulálok, csajszi! Mindent hallottam.
- Te kis... Na jó. Most nem tudok senkire haragudni- húztam csalfa mosolyra számat, de szívem mintha darabokra esett volna szét.
- Ez a mosoly. Te nem örülsz- ahj, miért ilyen könnyű engem kiismerni?!
- De örülök. Csak olyan rossz, hogy egy hétig csak vidin láthatom. És ami még rosszabb: Logan nem tudhat róla- füllentettem, de közben ezt gondoltam: előbb-utóbb úgyis rájön, hogy Jamest szeretem.
- Szerintem menj el te is zuhanyozni, és feküdjünk le, mert holnap suli. És nemsokára megyünk!
- És nagyon várom már, hogy átöleljem Kendallt.
- Jaj, de édesek vagytok!- szólalt meg Reb.
- Jó,  jó. Ezt már mondtad. Na megyek- gyorsan elintéztem  mindent, majd álomra hajtottam fejemet. Reggel arra ébredtem, hogy Becca az ágyamon ugrál.
- Hé. neked is jó reggelt- emlékeztettem álmos hangnemben, hogy reggel van, és szálljon le az ágyamról, mert az öklömmel simogatom meg.
- Hétalvó, kelj már! Szerda van! Már csak két nap!
- De jó! Na készüljünk- felöltöztünk és elindultunk suliba.


Egy kicsit sem volt furcsa, hogy kora reggel Daniel odajött hozzánk.
- Hali csajszik. Mi a pálya?- jópofiskodott.
- Na te elkussolsz, és szépen elgraszálsz innen- utasítottam.
- Hé, Car! Ne legyél már ilyen bunkó! Ne süllyedj le a szintjére- szólt le Becc.
- Jó. Na mit akarsz?- kérdeztem Dan-t.
-  Caro, Baby. Eljössz velem az évvégi bálba?
- Nem, mert amíg ti itt fogtok riszálni, mi úton leszünk LA felé.
- A barátunkhoz- pontosított Reb.
- Ácsi. Mióta van pasitok?- kérdezett vissza.
-  Tegnap jöttünk össze- válaszoltam.
- De... De... De... az nem lehet- értetlenkedett.- Engem még senki sem koptatott le.
- Ez van. Na pá!- intettünk neki egyszerre, és leléptünk.
- Csajszi, ez mi volt? Miért koptattad le Daniel Backer-t, a suli legszexibb pasiját? Normális vagy?- vetette szememre Reb.
- Figyelj. Most jöttünk össze Kendizzzlevel- válaszoltam.
- De egy ilyen lehetőség csak egyszer adódik az életben!- próbált rábeszélni.
- Viszont lehet, hogy ő is egyszer adódik. Sírtam el magam, és berohantam a mosdóba.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése