2013. június 20., csütörtök

13. rész Beccára mindig számíthatok

Köszönöm a több, mint 1200 megtekintést, csúcsok vagytok ;)  Meghoztam a 13. részt. Olvassátok szeretettel!!

13. rész Beccára mindig számíthatok
Hazaérve szinte szó nélkül felmentem a szobába, és lekuporodtam az ágyra. Szintén küszködve könnyeimmel elgondolkodtam Logan szavain, de egy kopogás megzavart mindent.
- Bejöhetek?- szólalt meg Becca hangja.
- Te bármikor- mosolyogtam, de észrevette, hogy nem őszinte.
- Na mesélj, mi volt ez a reggeli kavalkád- kezdett el faggatni.
- Reggel én keltem fel először. Lementem, főztem kávét. Mivel ott nyöszörgött, neki is. Hogy tudd, ez az ő, James. Majd közölte velem, hogy beszélnünk kéne. Én beleegyeztem, elkezdett magyarázkodni, én is elmondtam, mit érzek, és hogy nem nagyon tudok dönteni, lesmárolt. Egy. Kettő, azt már te is hallottad, láttad. Pont akkor kell megnehezítenie, amikor már majdnem tisztáztam a dolgokat... Amikor elrohantam nem is néztem, hova megyek, csak mentem a fejem után. Egy parknál észleltem fel, és akkor hívtam Logant, hogy jöjjön, és adott nekem egy tanácsot, de nem tudom, hogy megfogadjam-e.
- Elmondod nekem, hogy mi volt az a tanács? Hátha tudok segíteni.
- Persze. Megpróbálom ugyan úgy, ahogy ő mondta nekem. "Ha egy lány egy fiúnak tetszik, az jó. Ha kettőnek, még jobb. De ha az a két pasi egy bandának a tagja, és barátok, akkor az a bandának a veszte is lehet. Neked kell döntened, hogy melyiket választod. Nekem a véleményem az, hogy James egy nőfaló, aki nem hozzád való. Neked egy olyan férfi kell, aki megvéd, meghallgat, szeret, és nem csak kihasznál. Kendall pont ilyen. Ha rám hallgatsz őt választod, de elsősorban NEKED kell eldöntened."- fejeztem be, majd kikerekedett szemekkel ittam szavait.
- Logannek teljes mértékben igaza van. Én is ugyanezen a véleményen vagyok- fejtette ki csak röviden az én barátnőm.
- Köszönöm. Annyira jó, hogy itt vagy nekem!- mosolyodtam el.- De mesélj, mi van veletek.
- A bátyád olyan édes, és cuki, és ááá... Nincsenek rá szavak. Nagyon jól megvagyunk.
- Keresve sem találhattál volna jobbat. Az ő temperamentuma pont olyan, mint Kendallé- ezt a kijelentésemet pár perc kínos csend követett, amit szintén én törtem meg.- Nem megyünk el bevásárolni a konyhára? Alig találtam valami ehetőt ma reggel.
- De, elmehetünk. Csak előtte kérdezzünk körbe mindenkit, ki mit kér, mert Carlosnak tuti kell egy csomó nasi.
-Igaz, Én főzök ma! Ideje megismertetni a srácokkal a normális kosztot- jelentettem ki.
- Akkor negyed óra, és indulhatunk!- mondta, és már el is tűnt. Negyed óra múlva átöltözve, listával a kezemben vártam Beccára.
- Itt vagyok, ne lőj!!- viccelődött, de én nem voltam olyan jó kedvemben így tíz perc után.-  A bátyád teljesen levesz a lábamról... Nagyon szeretem őt.
- Én meg nem tudom eldönteni, hogy kit szeretek, szóval hanyagolhatnánk ezt a témát? Köszönöm- mondtam egy levegővel, úgy, hogy Becky nem tudott szóhoz jutni.
- Bravó- jelentette ki.
- Mit bravó??
- Ezt a mondatot egy levegővel?!
- A drága batyikám mellett majd te is megtanulsz így beszélni. De menjünk már!!
- Igenis, kapitány!- nevettük el magunkat, majd elindultunk.

12 megjegyzés: