2013. június 30., vasárnap

16. rész Logan kiborul

Sziasztok! Ugyan nincs meg a 6 kövi- amiért mérges vagyok rátok :/-, de megszánom azokat, akik SZERETIK is a blogomat, és örömmel olvassák. Mindezek mellett köszönöm a több, mint 2000 megtekintést, és 10(!!) feliratkozót. Nagyon sokat jelent nekem, hogy ennyit is "törődtök" a bloggal. A következő részt 3 tetszik és 3 komment után hozom. Még arra felhívom figyelmeteket, hogy kövessetek bloglovinen is!!! Köszönöm az ottani 4 feliratkozómat is!! Nem húzom tovább az időt. Jó olvasást ♥

16. rész Logan kiborul
Mindennek a közepén benyitott Logan.
- Logan, basszus, nem tudsz  kopogni?- vontam kérdőre.
- Te meg nem tudsz uralkodni az érzéseiden?- kiabálni kezdett Kendall-el.- Kisasszony, te vagy költözöl át hozzám meg Beccához, vagy hazamész, de mindenképpen szakítanod kell a kis... Pfuu... nem is jut eszembe szó rá- borult ki teljesen.- Azt is nehezen szoktam meg, hogy együtt vagytok, és erre kell bejönnöm?
- Logan, figyelj. Felnőttem. El kell, hogy fogadd. ha te ettől jobban érzed magad, átköltözök hozzátok, de nem hangsúlyozom NEM fogok szakítani életem szerelmével- "kis" veszekedésünket kopogás zavarta meg.
- Szabad- szólaltam meg, mire drága barátnőmet véltem felfedezni.- Becca, de jó, hogy itt vagy!!- Futottam oda hozzá, beleborultam nyakába, és zokogni kezdtem.
- Emberek, mi történt itt?- csodálkozott azon, hogy kiabáltunk, ugyanis nem szokásunk.
- Menjünk, és elmesélem.. Viszont őket meg nem kéne egyedül hagyni...
- Nem is kell. Nem bírom tovább együtt szívni ezzel a szoknyapecérrel a levegőt. Én lemegyek- ezzel a mondattal kiviharzott a szobából, egyenesen át az ő lakhelyére.
- Én azt hiszem, itt maradok- jelentette ki K-dog, mi pedig leültünk a kanapéra egy forrócsoki kíséretében. Tövéről-hegyére mindent elmondtam neki, és közben könnyeimmel küszködtem.
- Beszélnünk kell- jött le Logan a lépcsőn.
- Nem kell beszélnünk. Ha nem érted meg, hogy szeretem, akkor nekünk nincs miről beszélnünk.
- Figyelj, egy kicsit kiborultam. Nem tehetek róla, de akkor sem lehettek együtt.
- Még mindig nem tudod felfogni. Ugye? Én bele szólok, abba, hogy összejöttél Rebbel? Nem. Hiába az egyik legjobb barátod Kenny, neked sem kéne eltiltanod tőle.
- Teljesen igazad van, de féltelek. Ezt meg kell értened.
- Neked kéne megértened engem.Ennyire még senkit sem szerettem- megfogtam a táskám, és elindultam a találkozóra Keatonnal. Egész úton ezen az egészen gondolkodtam. Miért kell Logannek ennyire megnehezítenie az életem? És az egyáltalán helyes, hogy a kapcsolatomért akarok kiállni, de közben egy másik sráccal találkozom? Mindegy is, ha ezen rágódom, már nem tudom visszafordítani az idő kerekét. Gondolataimat megzavarta, hogy valaki nekem jött..
- Jajj, elnézést, nagyon ügyetlen vagyok, és nem is épp a legjobb passzban..- mentegetőztem, és közben félve felnéztem, hogy kinek mentem neki.
- Mesélj, mi a baj- fogott meg könyökömnél, hogy segítsen felállni, és meglepve tudakoltam, hogy "randipartnerem" az.
- Oh, köszi. Milyen "szerencse", hogy így találkozunk- nevettem el magam, és az idézőjeles résznél én is macskakörmöt mutattam.
- Mi történt?- ismételte megint a kérdést.
- Nagyon hosszú történet, és nem akarlak az első találkozásunkkor lelki szemetesként használni- mondtzam egy levegővel hadarva.
- Jó nagy tüdőd van- nevettük el magunkat.- Elmegyünk meginni valamit? Közben elmesélheted a történetet- erősködött.
- De csak mert ilyen szépen kéred- jelentettem ki, majd rákacsintottam. Miközben elmentünk a kedvenc kávézómba, elmeséltem a helyzetet tövéről-hegyére mindent. Hogy hogyan kerültem ide, miért és hogy jöttem össze Kendall-el, és ezt a mai incidenst is. Nagyon jól éreztük magunkat, és nagyon jól esett, hogy meghallgatott. Csináltunk egy szupi képet is, amit feltett a telefonjára háttérnek. Hazakísért és egy puszival köszöntünk el egymástól. Mikor beléptem a lakás ajtaján Logan fogadott.
- Figyelj, Car. Meggondoltam magam. Egy kicsit túloztam, de csak azért, mert védtelek. Már felnőttél, azzal és akkor vagy együtt, amikor akarsz. Szóval továbbra is együtt lehettek, de azért rátok nézek néha-néha- kacsintott, majd felmentem a szobába. Ott várt Kendall egy csokor rózsával, és egy I♥Milkával.Olyan édes volt.. Odafutottam hozzá, táskámat ledobtam az ágyra, és megcsókoltam.

- Szeretlek- beszéltem bele csókunkba, de olyan vad volt, hogy szinte észre sem vette. Mikor "végeztünk", elismételtem.
- Én is szeretlek, de most be kell mennünk a srácokkal a stúdióba. Hacsak nem szeretnél jönni, el kell szakadjunk egy kis időre.
- Becca megy?- kérdeztem vissza, mert csak tőle függött.
- Ha jól tudom, legutóbb még úgy volt, hogy igen- válaszolt.
- Akkor én is jövök- jelentettem ki, majd a szekrényemben kezdtem turkálni valami normális ruha után kutatva.

5 megjegyzés:

  1. Nagyon-nagyon-nagyon jóóó....:D Kövit hamar...*-*

    VálaszTörlés
  2. ááhh nagyon jóó:3 Kövit gyorsan :D♥

    VálaszTörlés
  3. imádtam...nagyon jókat írsz Mária...várlak chat-en;)

    VálaszTörlés