Verseny.!

Megint itt vagyok, és ismételten nem részt hoztam. Indultam egy blog versenyen- Legjobb Big Time Rush blog karegóriában.

http://becky-and-the-btr.blogspot.ro

Jelentkezzetek ti is ;))

Sziasztok!

 Most nem résszel jötem, hanem egy közleménnyel, egy kéréssel:

Azoknak, akik feliratkoztak/feliratkoznának a blogomban:  http://lovemeforeverfanfiction.blogspot.hu/
Mivel a Google Readers meg fog szűnni, így kérnék mindenkit, hogy Bloglovin-on iratkozzon fel a blogomra. Ezt úgy tudjátok megtenni, hogy oldalt rákattintotok a "Follow my blog with Bloglovin" írásra, és azon belül a Follow gombra. Köszönöm a megértéseteket.  ♥

14. rész Egy új személy

Sziasztok :) Már kilenc feliratkozóm van, és majdnem 1500 megtekintés, amit nagyon-nagyon köszönök, és nem tudok hogy meghálálni. Viszont itt a következő rész, amit remélem, szívesen, és szeretettel olvastok.

14. rész Egy új személy

Mivel kocsival mentünk, hogy cipekedni tudjunk, nem tartott sokáig, mire az áruházba értünk. Úgy gondoltam, majd gyorsan összekapkodjuk a cuccokat, és rohanunk is haza, mert ha a fiúk egyedül maradnak, abból sok jó nem sül ki. De mind tudjuk, ha két csaj megjelenik egy bevásárlóközpontba, abból rövid idő alatt nem szabadulnak.

- Akkor mi kell még?- nézett rám Becca, mert nálam volt a lista.

- Mosópor, öblítő, gumicukor, liszt, ecet. Te keresd meg ezeket, én megyek, és veszek egy kis pékárut- utasítottam barátosném.

- Oké. A kasszánál találkozunk negyed óra múlva- tisztáztuk le, majd szétváltunk. Megvettem a sós "süteményeket" és még lézengtem kicsit a sorok között.

- Elnézést- szólított le egy egész helyes pasi.- Meg tudnád mondani, hogy merre találom az édességeket?

- Őőő...- próbáltam valamit kinyögni, de elmerültem ha jól néztem, kékes szemeiben.- Gyere, elkísérlek.

- Köszi, kedves vagy- erre a kijelentésre lehet, hogy egy kicsit elpirultam, de remélem nem vette észre.

- Amúgy Caroline Henderson vagyok- mutatkoztam be, és vártam, hogy kimondja nevét utánam.

- Én pedig Keaton Stromberg- mosolygott rám, amitől olvadtam...

- Hát itt is vagyunk. De nekem mennem kell, mert Becky már ott vár a kasszánál. Örülök, hogy megismerhettelek. Szia!- köszöntem el, és egy pillanat alatt barátnőm mellett találtam magam.

- Car, ki volt az a srác, akivel beszélgettél?

- Csak megkérdezte, hogy merre vannak az édes cuccok. És Keatonnak hívják.

- Na, menjünk haza- közöltam. Fizettünk, és gyorsan hazamentünk.

- Sziasztok!- köszöntött Carlos.- Hoztatok gumicukit?

- Nektek is sziasztok. Nem, Carlos. Nincs gumicukor- néztem rá komolyan, és ő be is vette.

- Ne csináld már!!! Pedig úgy imádom ezt!!!

- Carlos, téged még mindig könnyű átverni. Hogy ne hoztunk volna? Tudom, hogy szereted..- lőtte le a poént Becc. Úgy megnéztem volna, hogy hogyan hisztizi ki magának... 

- Akkor most neki is látok főzni. Szavazás! Spagetti, vagy spagetti?

- Nem is tudom.. legyen spagetti- ölelt meg hátulról Kendall, és megcsókolta a nyakam.- Lehetek kukta?- vetette be kiskutyaszemeit.

- De addig nincs csók! Sem ölelkezés. Nem szeretném, ha lesülne...

- Értettem! Csak még egy utolsót...- jött oda, és megint lesmárolt.

- Most már elég legyen- utasítottam rendre, és megfőztünk.

- SRÁCOK, GYERTEK ENNI!!- kiabáltuk egyszerre. 

- Huh, már nagyon éhes vagyok- közölte Logan.

- Hmm, de finom illatok...- szólalt meg James is.

- Jajj, kaja!!- reagálta le Los is. Egy szemig elfogyott, a főztöm, és nincs is egy szakácsnak ennél nagyobb dicséret.

- Én majd leszedem az asztalt, és berakom a mosogatógépbe az edényeket- stoppolt gyorsan Becca.

- Köszi- mosolyodtam el, majd mindenki leült a kanapéra, és megnéztünk egy filmet.

13. rész Beccára mindig számíthatok

Köszönöm a több, mint 1200 megtekintést, csúcsok vagytok ;)  Meghoztam a 13. részt. Olvassátok szeretettel!!

13. rész Beccára mindig számíthatok

Hazaérve szinte szó nélkül felmentem a szobába, és lekuporodtam az ágyra. Szintén küszködve könnyeimmel elgondolkodtam Logan szavain, de egy kopogás megzavart mindent.

- Bejöhetek?- szólalt meg Becca hangja.

- Te bármikor- mosolyogtam, de észrevette, hogy nem őszinte.

- Na mesélj, mi volt ez a reggeli kavalkád- kezdett el faggatni.

- Reggel én keltem fel először. Lementem, főztem kávét. Mivel ott nyöszörgött, neki is. Hogy tudd, ez az ő, James. Majd közölte velem, hogy beszélnünk kéne. Én beleegyeztem, elkezdett magyarázkodni, én is elmondtam, mit érzek, és hogy nem nagyon tudok dönteni, lesmárolt. Egy. Kettő, azt már te is hallottad, láttad. Pont akkor kell megnehezítenie, amikor már majdnem tisztáztam a dolgokat... Amikor elrohantam nem is néztem, hova megyek, csak mentem a fejem után. Egy parknál észleltem fel, és akkor hívtam Logant, hogy jöjjön, és adott nekem egy tanácsot, de nem tudom, hogy megfogadjam-e.

- Elmondod nekem, hogy mi volt az a tanács? Hátha tudok segíteni.

- Persze. Megpróbálom ugyan úgy, ahogy ő mondta nekem. "Ha egy lány egy fiúnak tetszik, az jó. Ha kettőnek, még jobb. De ha az a két pasi egy bandának a tagja, és barátok, akkor az a bandának a veszte is lehet. Neked kell döntened, hogy melyiket választod. Nekem a véleményem az, hogy James egy nőfaló, aki nem hozzád való. Neked egy olyan férfi kell, aki megvéd, meghallgat, szeret, és nem csak kihasznál. Kendall pont ilyen. Ha rám hallgatsz őt választod, de elsősorban NEKED kell eldöntened."- fejeztem be, majd kikerekedett szemekkel ittam szavait.
- Logannek teljes mértékben igaza van. Én is ugyanezen a véleményen vagyok- fejtette ki csak röviden az én barátnőm.
- Köszönöm. Annyira jó, hogy itt vagy nekem!- mosolyodtam el.- De mesélj, mi van veletek.
- A bátyád olyan édes, és cuki, és ááá... Nincsenek rá szavak. Nagyon jól megvagyunk.
- Keresve sem találhattál volna jobbat. Az ő temperamentuma pont olyan, mint Kendallé- ezt a kijelentésemet pár perc kínos csend követett, amit szintén én törtem meg.- Nem megyünk el bevásárolni a konyhára? Alig találtam valami ehetőt ma reggel.
- De, elmehetünk. Csak előtte kérdezzünk körbe mindenkit, ki mit kér, mert Carlosnak tuti kell egy csomó nasi.
-Igaz, Én főzök ma! Ideje megismertetni a srácokkal a normális kosztot- jelentettem ki.
- Akkor negyed óra, és indulhatunk!- mondta, és már el is tűnt. Negyed óra múlva átöltözve, listával a kezemben vártam Beccára.
- Itt vagyok, ne lőj!!- viccelődött, de én nem voltam olyan jó kedvemben így tíz perc után.-  A bátyád teljesen levesz a lábamról... Nagyon szeretem őt.
- Én meg nem tudom eldönteni, hogy kit szeretek, szóval hanyagolhatnánk ezt a témát? Köszönöm- mondtam egy levegővel, úgy, hogy Becky nem tudott szóhoz jutni.
- Bravó- jelentette ki.
- Mit bravó??
- Ezt a mondatot egy levegővel?!
- A drága batyikám mellett majd te is megtanulsz így beszélni. De menjünk már!!
- Igenis, kapitány!- nevettük el magunkat, majd elindultunk.

12. rész A döntés

Sziasztok :) Ismét meghoztam a részt. TÚL AZ 1000 MEGTEKINTÉSEN!!! Köszönöm nektek ♥ Remélem, hogy olvasni fogjátok ezen túl is :)) Nem is rabolom tovább az időt, jó olvasást!!

12. rész A döntés

Nem akartam Kendallt felébreszteni, így halkan bementem a fürdőbe. Gyorsan magamra kaptam egy olyan öltözetet, amit jónak találtam, és megigazítottam sminkemet. Tettem fel egy képet Twitterre ezzel az aláírással:

~Csapd be a világot: Mosolyogj akkor is, ha valami bánt.

Egy kicsit még bent maradtam,  hogy próbáljam rendezni magamban a dolgokat, ugyancsak sikertelenül. Istenem, James, miért kell megnehezíteni?!... Lementem megint, és mivel már nem bírtam tovább. Az éhség nagy úr. Kerestem magamnak valami ehetőt, mivel a fiúk voltak olyan kedvesek, és nem vásároltak be. Miközben csináltam magamnak egy rántottát, valaki hátulról megölelt, és csókolgatni kezdett.

- Jó reggelt, hercegnő- köszöntött.

- Reggelt? Tízkor?- fordultam meg hirtelen, és adtam a szöszinek egy csókot.

- Hmm, mi finomat csinálsz?

- Látod, nem?...- nevettem el magam.- Te is kérsz?

- Persze... Egyértelmű- mosolyodott el K-dog. A kaja illatára, vagy sem Carlos is lesietett.

- Jaaj, kaja!!- kiáltott fel semmi előzetes köszönés, vagy egyéb nélkül.

- Neked is jó reggelt, zabagép- köszöntötte őt James, aki még mindig a tv előtt ült.

- Ma el kell mennünk bevásárolni a konyhára. Ki tart velem?- próbáltam buzdítani őket.

- Nem kéne megvárni az újdonsült gerlepárt?- kérdezett rá Carlitos.

- Minek?- vágta rá James sértődötten.

- Figyelj- kezdtem mondókámat hozzá intézve.- Nem tehetünk arról, hogy nincs senkid. Én Kendall-t szeretem, Becca pedig Logant. Törődj bele. Hidd el, hogy te is meg fogod találni az igazit.

- De én megtaláltam...-jött oda, és megcsókolt mindenki előtt. Szó szerint mindenki előtt, mert már Beck és Loggie is a lépcső korlátjánál álltak.

- Jamez te mi a jó francot művelsz?- jött le Logan, de én kifutottam. Azt sem tudtam, merre, csak el innen. Nem hiszem el, hogy a párom, a legjobb barátnőm, és a bátyám előtt megcsókolt. Nem tudom, mit gondoljak. Úgy érzem, hogy egy nagy szerelmi háromszög egyik tagja vagyok, ami nem éppen a jó irányba halad. Azt sem tudom, hogy most hol vagyok, csak megyek a fejem után. Lehet, hogy ez a séta fog segíteni abban, hogy ezt végre tisztázzam magamban. Összeszedtem magam, és felnéztem, hogy hol vagyok. Egy csodaszép parkkal találtam szemben magam, ami valami miatt ismerős volt. Gondolataimban ezer és ezer kérdés fogalmazódott meg. Honnan ismerős ez a park? Miért pont ide jöttem? Miért ilyen színes minden? Amikor szomorú vagyok, nem színes helyeket keresek fel.. Eszembe jutott, hogy a bátyámék már kereshetnek... Fel is hívtam Logant, hogy jöjjön ide, mert beszélni szeretnék vele, ha lehet EGYEDÜL.

- Itt is vagyok. Hogy jutottál el idáig?- nézett körbe ő is ezen a csodás helyen. 

- Nem tudom. Csak mentem, és ide lyukadtam ki. De olyan ismerős ez a hely!! Honnan? Logan, honnan?- sírtam el magam.

- Amikor kicsik voltunk... Mindig itt játszottunk, és itt találkoztunk először James-szel.

- Már megint ő. Logan, mit tegyek? Kit válasszak? Segíts nekem...- kérleltem.

- Most jól figyelj rám- kezdte tanácsát.- Ha egy lány egy fiúnak tetszik, az jó. Ha kettőnek, még jobb. De ha az a két pasi egy bandának a tagja, és barátok, akkor az a bandának a veszte is lehet. Neked kell döntened, hogy melyiket választod. Nekem a véleményem az, hogy James egy nőfaló, aki nem hozzád való. Neked egy olyan férfi kell, aki megvéd, meghallgat, szeret, és nem csak kihasznál. Kendall pont ilyen. Ha rám hallgatsz őt választod, de elsősorban NEKED kell eldöntened.

- Köszönöm, batyi. Te mindig tudod, hogyan vigasztalj meg- megöleltem, majd együtt elindultunk haza.

11. rész Miért tetted?

Sziasztok :) Meg is hoztam a 11. részt. Köszönöm a majdnem 900 megtekintést, és a 8 feliratkozót! Amint látjátok, elindítottam egy új lapot, amin a kritikákat olvashatjátok, amiket a blogra kapok. Ha tudtok valakit, akinél lehet kritikát kérni, és még nem kértem,kérek mindenkit, hogy írja meg nekem valahogyan azt az oldalt! Köszönök mindent nektek, és jó olvasást!!

11. rész Miért tetted?

Reggel én keltem fel legelőször. Nem azt akartam látni legelőször, amit láttam. Remélem nem történt meg köztünk... De miért is aggódok ezen? Hiszen este úgy aludtam el, hogy csak átkarolt, és nem történt "gond". Hogy gondolataimat tereljem lementem, és főztem magamnak egy jó erős feketét az én aranyos kis bögrémbe, ami bevallom, nagyon jól esett. Mire elszürcsöltem a kávét felébredt -szerencsémre vagy nem. James is.

- Jó reggelt- köszöntött reggeli rekedtes hangján.

- Neked is hajas baba- viccelődtem vele, mert igaz, hogy egy "kicsit" haragszom rá azért, amit tett, de nem mutathatom ki. Nem élhetünk örökké haragban...

- Mindenkinek csináltál ébresztőt?- nézett rám reménykedve.

- Nem, mert nem hittem volna, hogy bárki is fent lesz rajtam kívül reggel nyolckor. De ha akarod, csinálok neked egyet.

- Kérlek! Meghalok már egy jó machiatoért- miközben csináltam, Jamez a kanapén ücsörgött, és a tv csatornák között szörfözött.

- Tessék, itt van- nyújtottam át neki a gőzölgő italt.

- Köszönöm!- hálálkodott, és a maga melletti üres helyre mutatott, hogy üljek le. Én nem haboztam tovább, lehuppantam mellé. Csendben elszürcsölte a reggeli italt, majd miután elmosta visszaült mellém.

- Szeretnék veled beszélni- szólalt meg, amitől féltem...

- Rendben. Akkor hallgatlak.

- Rettenetesen sajnálom amit tettem. Igaz, hogy nagyon tetszel nekem most is, és tetszettél mindig, de ha te Kendallal szeretnél együtt lenni, teljesen megértem- fejezte be mondanivalóját. Remek, megint sikerült összekuszálnia a gondolataimat, amikor azt hittem, hogy sikerül végre elfelejtenem őt.

- Hát.. nem tudom, hogy mit mondjak erre. Át kell gondoljam a dolgokat, mert én is szerettelek, és ahogy most itt ülünk, érzem a pillangókat a gyomromban, de nem tudom a fejemben helyrerakni az érzelmeket. Mert úgy érzem, hogy Kendallt is nagyon nagyon szeretlek.

- Segítsek eldönteni?- tette fel kérdését, közelebb hajolt, és a következő pillanatban azt éreztem, hogy puha ajkai az enyémekre tapadtak, majd szempilláim-mintha nem én irányítottam volna őket- lecsukódtak, és teljesen átadtam magam az érzésnek. Mikor észbe kaptam, hogy mégis mit művelek,  elfordítottam a fejem, és azám szélét harapdálni kezdtem.

- Ezt nem lett volna szabad. Miért tetted? Tudod, hogy van barátom...- vontam kérdőre JM-t, bár ha azt mondtam volna, hogy ez a csók nem volt jó, meghazuttoltam volna saját magam.

- Visszacsókoltál, úgyhogy szeretsz...

- Én nem szeretlek...- pityeregtem el magam, majd felrohantam a szobába.

10. rész A randi

És itt a 10. rész. Remélem, tetszeni fog a rész!! Ugyancsak 6 komment után hozom! Jó olvasást!

10. rész A randi

- Huhúú, de csini valaki!- jött elém Kendall, majd leemelt a lépcsőről, miközben megcsókolt, és megpörgetett. James egy kicsit sem nézte jó szemmel...

- Haver, muszáj az egész csapat előtt?- vonta kérdőre barátomat.

- Figyelj, szeretjük egymást.Miért kéne titkolnunk? Ezen nem tudsz változtatni, és ne is akarj- válaszoltam helyette.

- Car, légyszi ne szólj bele... Ezt had beszéljük meg mi- próbált védeni K-dog.

- Nem. Ne rontsuk el a pillanatot egy veszekedéssel. Inkább gyere, menjünk!- húztam magam után a szöszit.

- Jövök, na.

- Sziasztok! - köszöntünk el együtt.

- Végre csak veled. Szeretlek- odahúzott magához, és megcsókolt.

- Én is szeretlek. Menjünk el fagyizni!- kérleltem.

- Este?- vonakodott.

- Miért ne? A fagyi időtlen...- vetettem be boci szemeimet.

- Na jó. De csak mert ilyen szépen nézel.

- Köszönöm, Drágám- elmentünk fagyizni. Mindketten kikértük, és leültünk. Elkezdtünk egy kicsit komolyabban beszélgetni.

- Figyelj, Car. Most komolyan beszélnünk kell.

- Rendben. Nekem is mondanom kell valamit.

- Akkor kezd te!- mondta majd tényleg itta minden szavamat.

- Figyelj. Amikor idejöttünk, még James-t szerettem, és azért jártam veled, mert féltékennyé akartam tenni. Miután rám nyitott, és majdnem lekapott, és szakítanom kellett veled, mert majdnem visszamentünk, akkor amikor a "búcsú" csókot adtam rájöttem, hogy tényleg szeretlek. És téged sosem akarlak elveszíteni.

- Pont ezt szerettem volna kérdezni, hogy igazán szerettél, amikor idejöttél? De már megkaptam a választ. Még egy kérdés. Most mit érzel irántam?- tette fel a kérdést félve.

- Tiszta szívből szeretlek. Ennél jobban senkit sem szerettem, és ez nem csak nyugtatás képp mondom. Rájöttem, hogy te olyas valaki vagy, aki megért, szeret és megbecsül. Sosem bántasz meg, ami nekem nagyon sokat jelent, mert az előző barátaim mindig bunkók voltak. Úgy, mint téged, még SENKIT nem szerettem, és köszönöm neked, hogy megadtad nekem ezt az érzést.

- Jó volt tőled hallani- közelebb ült, és megcsókolt. Életem eddigi legjobb estéje. Mikor hazamentünk nem volt fent más, csak James. Mit sem törődve vele felmentünk, lefürödtünk, és lefeküdtünk aludni. De majdnem egész más kerekedett belőle...